Merre halad a kerékpáripar?

2016 június 03 - BringÁgi

A kerékpáripar is olyan, mint az autóipar, vagyis néhány évente új műszaki megoldások, és fejlesztési irányok jelennek meg. Sok közülük csak azért van, hogy adott gyártó valami olyat adhasson a vevőknek, amit más cég nem tud, míg néhány valóban hasznos és haladó megoldás. Most következzenek a 2016-os év legjellemzőbb trendjei a kerékpáriparban.11603541_417083_6186383d3a849edb1f3c7e6d7c244c36_wm.jpg

  1. Vastag gumik

Az éppen legnépszerűbb kerékformátum neve 650B. Ez egy afféle kompromisszum a hagyományos, 26 colos, és a nagy, 29 colos kerékátmérők között. A 650B 27,5 colos mérete a 2010-es évek végén jelent meg, és 2013-ra a legtöbb gyártó már kínált ilyen kerékkel szerelt hegyi bringát, mára pedig szinte keresni kell a 26-os kerekeket. Most viszont új szelek fújnak a gumik terén, ugyanis bevezették a Plus fantázianevű szabványt, ami 3 col vastagságú gumikülsőket takar. Csak viszonyításképpen: jelenleg 2-2,3 colos gumiméret jellemző a hegyoldalban, de a 3 colos mellett is egyre több gyártó érvel: jobban tapad és könnyebben gördül durva felületen. A forgótömeg ellenben nagyobb, ám hogy ki tudja-e szorítani a hagyományos külsőket, azt a jövő önti el.shutterstock_108581837.jpg

  1. Terepre mennek az országúti bringák?

Gravel bike, így nevezik a kategóriát, amely az országúti bringák jellegzetességeit keveri masszívabb vázakkal és olyan alkatrészekkel, amelyek a szilárd útburkolatot elhagyva is bírják a strapát. Az amerikai Canondale egész odáig merészkedett, hogy a merev és karcsú első villát egy féloldalas – Lefty – teleszkópra cserélték, viszont meghagyták az országúti kormányt a Slate-en. Ebben a kategóriában szinte magától értetődő a tárcsafék alkalmazása, és RoadPlus néven itt is megjelent a fent emlegetett 650B szabvány. Hogy mire jó egy ilyen bringa? Talán a Gravel másik elnevezése árul el a legtöbbet: adventure bike, vagyis kaland bringa, ugyanis megmarad az országúti hatékonyságának jó része, de a bringa kezelhető marad laza talajon is.shutterstock_265188971.jpg

  1. Tárcsafékek mindenütt

Ez egy problémás kérdés, mert sok gyártó erőlteti az országúti tárcsafékes rendszerek fejlesztéseket, ám az UCI – Union Cycliste Internationale, a szervezet, amely a kerékpárversenyek lebonyolítását szabályozza – felfüggesztette ezek használatát a versenyeken. A Movistar csapat versenyzője, Fran Ventoso a Paris-Roubaix-en bukott, és elég komoly sérülést szenvedett, amikor állítása szerint egy féktárcsa megvágta. Ennek ellenére úgy tűnik, a fejlődés megállíthatatlan, hiszen a hagyományos fékekhez mérten versenyképes súly, valamint az elképesztő fékerő továbbra is segíti az országúti tárcsafékek népszerűvé válását. Arról nem beszélve, hogy egy-egy komolyabb hágó megmászása után a komplett mezőny 90-100-as tempóval ereszkedhet, és ekkora sebességnél nincs olyan, hogy elég jó fék.shutterstock_66174736.jpg

  1. Válts vezeték nélkül

Konzervatívnak tartom magam, így engem még nem sikerült meggyőzni, de a külföldi szaklapok, akik már kipróbálhatták, elájultak tőle. A 2009-ben Shimanoék által bevezetet elektronikus váltó-rendszeren csavar egyet a Sram az eTap rendszerével úgy, hogy kihagyja vezetékeket a rendszerből, vagyis rádiójellel üzen a kormányon lévő elektronika a váltók felé. Hogy ez miért jó – és hogy jó-e egyáltalán – azt ismét csak az idő fogja eldönteni, ám ezzel szerintem nem több lesz a bringa, hanem kevesebb, ugyanis elvész valami abból a fantasztikus egyszerűségéből, ami annyira megragadó a szerkezetben. Profi versenyzők lehet, hogy a hasznát veszik, de a földi halandók szerintem nem vesznek majd észre érdemi különbséget a váltásteljesítményben, viszont legalább odafigyelhetnek arra, hogy mindig feltöltött aksikkal induljanak el otthonról. Az eTap a Sram csúcskategóriás Red szettjében fog bemutatkozni, és az áráról nincs hír, de ne legyenek kétségeink, pofátlanul sokat fognak érte kérni.

  1. Rengeteg hátsó lánckerék

Egy ideje már zajlik a folyamat a hegyi bringákon, hogy elhagyják az első lánckerekeket. A korábban megszokott három első tányér helyére pár éve már csak kettő került, az utóbbi időben pedig egyre gyakrabban látni olyat, hogy csak egy lánckereket raknak előre. Persze ez bekorlátozza a kihasználható áttételtartományt, ezért a gyártók elkezdtek egyre több hátsó lánckereket felzsúfolni a hátsó kerékagyra. Most a Sram a rekorder az XX1 és az X01 12 lánckerekes rendszerével, melynek fantázianeve Eagle. A legnagyobb hátsó tányér 50 fogas, vagyis még egy gyengébb kondíciójú bringás is felteker vele a függőleges falon. Hogy mikor hódítja el a teret a 10 és 11 sebességes rendszerek elől, nem tudni, de sokat sejtet, hogy a szettet 1480 dollárért, azaz közel 420 ezer forintért árulják.

 shutterstock_283671368.jpg

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bringas.blog.hu/api/trackback/id/tr28765682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása