Az eddigi tapasztalataim alapján kétféle bringás létezik: aki nem hord sisakot, és aki már esett baromi nagyot. Sajnos még a legártatlanabb, rövidtávú tekerés is végződhet borulással, és ehhez nem is feltétlen kell külső tényező, elég, ha egy pillanatra nem figyel az ember. Sokan érvelnek azzal a sisak ellen, hogy nem néz ki jól, viszont ma már annyira széles a választék fejvédők terén, hogy nincs az a stílus, amiből ne találnánk hozzánk passzolót

Ráadásul a kényelem sem lehet probléma, hiszen már a legolcsóbb darabokon is jellemzően egy forgógombbal állíthatjuk a fejméretünkhöz a sisakot, a drágább változatokhoz pedig eltérő vastagságú szivacsot kapunk, így azt tehetjük bele, ami nekünk a legjobban passzol. Ez nem csak a kényelem miatt fontos, de esés esetén csak az a sisak véd jól, ami pontosan illeszkedik a fejünkre.

A mai sisakok tervezésénél már arra is odafigyelnek, hogy ne izzadjunk be alá. A frizuránk persze nem lesz olyan, mint indulás előtt, mivel a fizikai munka mindenképp hőtermeléssel és így verejtékezéssel jár, de a komolyabb sisakok már komolyan átgondolt szellőzőkkel vannak ellátva, de a megfelelő alapanyagú héj is sokat számít.

Viszont mivel a sisakot a biztonság miatt vesszük, ezért a következő jelölésekre figyeljünk a legjobban: EN1078, 1099, vagy ANSI Z80. Előbbi az európai, utóbbi az amerikai szabványok való megfelelésre utal. Maga a sisak jellemzően EPS nevű – expanded polystyrene – anyagból készül, ami tapintásra és kinézetre hasonlít a hungarocellre. Ennek feladata az ütéselnyelés és a hőszigetelés, viszont mivel nem tehetjük ki közvetlen az elemeknek, ezért jellemzően kívülről egy vékony műanyag héj védi, erre kerül a dekoráció is. Drágább bukósisakoknál az EPS-be fém, vagy szénszálas merevítés kerül, ami még ellenállóbbá teszi, az igazán komoly sisakokban ráadásul akár ütésre keményedő is lehet az alapanyag. Fontos viszont, hogy ha a sisakot odaverjük, cseréljük le, hiszen a repedt anyag már közel sem nyeli úgy el a behatásokat, mint a sértetlen.

Városi sisak:

Lekerekített formájú sisak, hatékony szellőzőrendszerrel, hiszen arra optimalizálják, hogy munkába járhassunk vele. Mivel célzottan forgalomban való felhasználásra szánják, ezért akár tükör is kerülhet rá, de egyes modelleknél a hideg időre is készülnek, így fülmelegítő párnát is tehetünk bele.

Hegyi és országúti sisak:

Kevésbé kerek, inkább az áramvonalasságra törekednek a kialakításánál. Itt is rendkívül fontos a hatékony szellőztetés, hiszen kevés sportágban adnak le akkora teljesítményt a versenyzők, mint itt. Pont emiatt szélcsatornás teszteknek vetik alá a sisakokat, és mindent megtesznek azért, hogy a lehető legkönnyebbek legyenek, gyakori a szénszál alkalmazása. Nem mindegy, hogy egy 150-200 kilométeres körön - vagy a McDonald’s BringaMánia Tour de Balatonon - 400 vagy 180 gramm húzza az ember fejét. A hegyikerékpározásnál használt sisakok ehhez hasonlóak, de egy időben még nagyobb szellőzőket tettek rájuk, hogy a lassabb hegyi tekeréseknél is jól szellőzzenek, ám ez mára nem jellemző.

Időfutam sisak:

Itt szinte mindent az áramvonalas kialakításnak rendelnek alá, hiszen a viszonylag rövid távon elérhető sebesség számít. Épp ezért jellemzően csepp formában nyúlik hátrafelé. Egyes modelleken még a szellőzőnyílások is zárhatóak, hogy még kevesebb csapdába eshessen a levegő, és van, amelyikbe egyből a szemüveget is beletervezik.

Extrém sisak:

Ezeknél a sisakoknál jellemzően mélyre húzzák a tarkót védő nyúlványt, hiszen a trükkök kivitelezése közben elég nagy eséllyel esünk hanyatt. Itt nem tétel az aerodinamika, és a súly sem elsődleges, viszont egy épített pályán trükközve, vagy földből formált ugratókon hajtva ugyanúgy le lehet izzadni, mint egy meredek hágón mászva, így itt is fontos a szellőzés megoldása.

Downhill sisak:

Ezek a sisakok sokban emlékeztetnek azokra, amit a terepmotorosok használnak, viszont jóval könnyebbek azoknál, és kisebbek is. Legfontosabb jellemzőjük, hogy állvédővel védik az állkapcsot, amire szükség is van, hiszen a downhill futamokon nem ritkán 50-60-as tempóval hajtanak a legdurvább terepeken, így kicsit esni nem igazán lehet.

Lehetne még ragozni, hiszen ahogy egyre több szakág jelenik, meg úgy szaporodnak a sisak kategóriák is, létezik, amelyik átment két főtípus közt, vagy amelyik specifikus felhasználásra készült Hogy mennyibe kerül egy sisak? A legegyszerűbb, általános darabokat 5-6 ezer forintos áron lehet megvásárolni, a határ pedig a csillagos ég, attól függően, hogy milyen szakágban gondolkodunk, és mennyire egzotikus anyagokra, technológiákra vágyunk. Egyet azonban ne felejtsünk: a legolcsóbb, legegyszerűbb modell is fényévekkel több védelmet nyújt, mintha nem veszünk fel sisakot.

Tetszett a poszt? Hozzászólna? Megteheti! Görgessen lejjebb!