Steve Jobs, az Apple alapítója hivatkozott úgy a számítógépre, mint kerékpár az agyunknak: egy felmérés ugyanis kiderítette, hogy egy kilométert a legkisebb energiabefektetéssel a repülő sólyom tesz meg, míg a gyalogló ember csak a harmadik. Viszont, ha az ember bringára ül, akkor a leghatékonyabban mozgó élőlénnyé válik. Ráadásul az egészségünknek is jót tesz.
Ez persze közhelyesen hangzik, de kevés olyan helyzet van, amikor az orvos nem ajánlja a kerékpározást, talán csak akkor, ha valaki gerincsérvvel küzd. Viszont, ha tekerünk, javul az anyagcserénk, fejlődik a vérkeringésünk, de a pulzusra és a szívműködésre is jó hatással van. A kerékpározás aerob, vagyis ciklikus mozgásforma: sok kisebb erőkifejtéssel jár, így nem is annyira az izmok méretét, mint azok terhelhetőségét növeli.
Alsó testtájainkon az izomfeszülés állandó, az izmok rövidülnek és nyúlnak, míg felsőtestünkön az izomhossz nem változik, ám folyamatosan feszül. A tartós, egyenletes tekeréstől kiszálkásodnak az izmok, és maga az izomtónus is szebbé válik. Külön öröm, hogy például a futással összehasonlítva, a tekerés sokkal kíméletesebb az ízületekkel is. Mindegy, hogy alapvetően hegyi, túra, vagy városi tekerésről van szó, élettani szempontból egyaránt az előnyünkre válik. Amellett, hogy az egészségmegőrzésben fontos szerepet játszik, betegségekből való felépülésnél is segíthet, hiszen bárkinek megy, és egészen kis intenzitással is végezhető. Ha egy órán át, kis erőbefektetéssel tekerünk, akkor durván 300 kalóriát égetünk el, ami bár kevésnek tűnhet, de ezt zsírból fedezzük.
Persze nem mindig a fogyókúra a cél, ilyenkor az erőkifejtést meg kell támogatni rendszeres folyadék és tápanyag bevitellel. Érdemes odafigyelni arra, hogy mivel a menetszél hűt, ezért nem vesszük észre a kiszáradást, vagyis jobban oda kell figyelni a rendszeres ivásra. Ugyanez a helyzet az evéssel: nem szabad megvárni azt, amíg megéhezünk, banánt, müzliszeletet, és más, könnyen fogyasztható dolgokat vigyünk magunkkal.
Érdekes, hogy az izmok nagyjából 25%-os hatásfokkal alakítják mozgási energiává az elfogyasztott táplálékot, az energia kétharmada pedig hővé alakul. Testünk nyugalmi állapotban 36,1-37 fokos hőmérsékletű, de tekerés közben ez nagyjából 37,8 fokra emelkedik. Mivel az energia nagyobbik része alakul hővé, testünk hamar túlmelegedne, ezért hűtésre van szükség: itt jön képbe a verejtékezés. Ha nagyjából 25-30 kilométeres óránkénti sebességgel hajtunk, akkor óránként körülbelül 7 deci izzadtságot kell elpárologtatnunk, hogy fenntartsuk az egészséges testhőmérsékletet. A hűtés mértéke persze függ a párolgástól is, magas páratartalom mellett testünk is nehezebben párologtat, így fülledt időben kellemetlenebbnek érezzük ugyanazt az emelkedőt.
Ha hideg időben hajtunk, szervezetünk gyakran nem tud annyi hőt termelni, mint amennyit veszít az külső hőmérséklet miatt. Ilyenkor elsőre a végtagjaink kezdenek fázni, hiszen kezünkben és lábunkban összehúzódnak az erek, hogy csökkentsék a hőleadó felületet, így megóvjuk a belső szerveinket a kihűléstől.
A lényeg az, hogy ha a boltba járásnál egy kicsit komolyabban foglalkozunk a bringázással - például elindulunk a McDonald's Bringamánia Tour de Balatonon - , figyeljünk oda megfelelő táplálkozásra és az ivásra. Nagyságrendekkel jobban fogjuk érezni magunkat a nyeregben.
